15.fejezet-Kórház

Itt a következő rész!Sajnálom,hogy lyen sokat késtem,de táborban voltam.Remélem ez a rész is tetszeni fog.A következő fejezet 4KOMI után jön!Jó olvasást!Krisztii,Wandus








-Lucy??!!LUCY!!-kiabáltam és odarohantam Lucyhez,aki a földön feküdt.-Lucy jól vagy?Hallasz engem??

-A lábam...-nyögte Lucy,majd oda mutatott.Az egész lába véres volt és egy üvegszilánk állt ki belőle.

-Harry!Menjünk be a kórházba!Azonnal!-mondtam Harrynek,majd beraktuk a kocsiba Lucyt.

A kórház elé kihoztak egy hordágyat,arra ráfektettük Lucyt.

Az orvos azt mondta,hogy darabokra tört a lába és,hogy tele van üveg szilánkkal,ezért megkell őt műteni és pár hétig bent kell maradnia.

-Lucy,meséld el nekem,hogy történt?-kérdeztem Lucytól mikor már láttam,hogy jobban van.

-Tegnap,mikor a pultos fiú elment a haverjaival utánuk akartam menni,de a sötétben alig láttam,így átestem egy üvegen ami darabokra tört.Gondolom így tört el a lábam és így került belém az üvegszilánk.Daisy!Ugye nem lesz semmi bajom?

-Nyugi Lucy,semmi nem lesz.Tudod mit!!??Itt leszek minden nap nálad.Haza sem megyek.

-De aranyos vagy!Szeretlek!

-Én is Lucy!

Bejött Niall a szobába és megkért engem,hogy egy kicsit menjek ki,mert beszélni szeretne Lucyvel.

(Niall szemszöge)

-Szia!Hogy vagy?Minden rendben van?-kérdeztem Lucytól.

-Szia!Az orvos szerint meg kell műteni a lábamat és néhány hétig bent kell maradnom.

-Lucy!Nagyon sajnálom ezt az egész dolgot!Az én hibám!Ha nem rúgtam volna be ennyire,haza mehettünk volna együtt és most nem lennénk itt.-mondtam,majd megfogtam Lucy kezét.

-Semmi baj,Niall.Vagy is remélem nem lesz semmi baj.....

-Adni szeretnék valamit neked.Ezt csak azért,hogy ne legyen rossz kedved.-mondtam,majd Lucy felé hajoltam és megcsókoltam.Izgatott voltam.A szívem hevesen vert,a hasamban görcs volt.

-Niall.....-mondani akart valamit Lucy,de nem tudta befejezni,mert az ovos közbe szólt.Kikellet mennem a szobából.

***

1 hét elteltével

A műtét után

(Daisy szemszöge) 

-Lucy,jobban vagy?Mit mondott az orvos?

-Már jól vagyok és még néhány hétig bent kell maradnom.Annyira unalmas idebent.Mi történt otthon?

-Minden unalmas.Kivéve az,hogy Harry nemrég találkozott egy régi ismerősével akivel rosszba vannak.Nekem szimpatikus.Edwardnak hívják.-mondtam,majd megszólalt a telefonom.Zayn volt az,egy tükröt keresett a szobámba,mert az övé elveszett.-Sajnálom Lucy elkell mennem,nagy gond van...Zayn ügy-nevettünk.-Nem baj?

-Semmi baj.Ha Zaynnek kell valami és nem találja kiborul,szóval..menj csak nyugodtan!

-Köszönöm!Szeretlek!Szia!-elköszöntem és rohantam haza.

Otthon Zayn a szobámban összegubózva ült és már majdnem sírt.Megnyugtattam,hogy nincsen semmi baj és adtam neki egy tükröt,majd vidáman kiugrált,mint egy kisgyerek.Hirtelen a hasam görcsölni kezdett,egyre jobban és jobban.Hívtam Harryt sokszor de nem vette fel.Végül Edwardot is felhívtam,ő egyből rohant hozzám és bevitt a kórházba.

Az orvos rossz hírt közölt.Elment a babám.Nem tudtam,hogy örömömbe sírjak vagy azért,mert szomorú vagyok.Edward végig ott ült az ágyam mellet és többször megölelt.Harry is betoppant az ajtón és meglátta Edwardot.

-Daisy jól vagy?

-Hát voltam már jobban is.-mondtam durcásan.

-Edward mit keres itt?-kérdezte Hazza.

-Daisy többször is hívott téged de nem vetted fel...Engem egyszer hívott egyből jöttem hozzá.-vágott közbe Edward. 

-Harry!Elment a baba!Most szomorú legyek vagy örüljek?!Rossz érzés!

-Szólok Lucynek,hogy egy ideig nem tudsz bemenni hozzá.Én minden nap itt leszek nálad és vigyázok rád!-mondta Harry,megölelt és átment Lucyhoz.Edward adott egy puszit,ajd ő is elment.

Amíg egyedül voltam,addig gondolkodtam.Azon,hogy milyen lett volna az életem gyerekkel.Nem sok mindent tudtam volna csinálni.A fiatalkoromnak ott vége lett volna,de most egy kicsit örülök,hogy még sincs babám.