-Egymás mellett laktunk kiskorunkban...A szüleink jóba voltak egymással,minden hétvégét együtt töltöttek.Nem tudták egymást megunni.-mondta nevetve Harry.-Mikor én megszülettem utánam pár hónappal Daisy is világra jött.Szóval,szinte születésünk óta ismerjük egymást.A legjobb barátok voltunk,mindent együtt csináltunk...
-És hogyan tudtad meg, hogy szerelmes volt beléd??-kíváncsiskodott Louis.
-Hááát egy kicsit kíváncsi voltam!Volt Daisy-nek egy naplója,abba mindent beleírt ami vele történt,és..hát...szóval beleolvastam.-szégyenlősködött Hazza.
-Oh,te kis kíváncsi-fáncsi!-huncutkodott Lou.
-Na..most mi van?!Én is szerelmes voltam belé,megszerettem volna tudni, hogy ő is így érez-e irántam.
-Értem,és ő ezt tudta,hogy te belé..
-Sajnos nem.Mert amikor elakartam neki mondani akkor költöztek el...Pedig egy kis macit is akartam neki adni..-sóhajtozott szomorúan Harry.
-Még mindig így érzel iránta?
-Igen!...Amióta Daisy elment,azóta nem volt rendes kapcsolatom...
-Hívd el "randizni".Vagy is vidd el vacsorázni,hogy megtudjátok beszélni a dolgokat.Na?
-Jó ötlet,meg minden.....de mi van ha nem akar eljönni velem,mert már nem érez irántam semmit?!
-Egy próbát megér!-kacsintott Louis Harry-re és bement a házba.
Harry még ült egy kicsit,majd eloltotta a tüzet és ő is bement aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése