2. fejezet-Nagy nehezen beleegyezett

Ma felhívtam Lucy-t, hogy jöjjön át gyorsan, mert van egy jó hírem.5 perc múlva már nálunk is volt, mert ha jó hírem van akkor azonnal ott terem, de ha egy pohár vizet kérek tőle lusta hozni egyet.
-Na mi az a jó hír?-pattogott Lucy.
-Tudod volt az a 1D-ös verseny...
-Igen,igen és....??
-NYERTEEM!!
-ÁÁÁÁ!!- sikítoztunk ketten.
-És azt szeretném ha te is velem jönnél.Ugye jössz?-kérdeztem.
-Hát mikor indulnánk?-tette fel a kérdést Lucy
-Június 3.-án.
-Sajnos az nem jó nekem.Anyáékkal megyünk nyaralni.-mondta Lucy majdnem sírva.
-De ezt az egy nyaralást kihagyhatod,nem?
-Hát remélem.Már olyan sokszor voltunk együtt nyaralni.Most szeretnék a barátnőmmel lenni és a kedvenc együttesemmel!!-ismét sikítozott Lucy.

Lucy felhívta az anyukáját telefonon.Először nem nagyon  tetszett neki az ötlet, de utána nagy nehezen beleegyezett.
-Akkor,Lucy......induláás Angliába!!!-kiabáltam.
-IGEEEN!!

Lucy hazament.Kivette a bőröndöt a szekrényből, minden ruhát kidobott az ágyra és pakolni kezdett.Én is ugyanígy cselekedtem.A pakolás közben néha-néha megálltam és elgondolkoztam, hogy hogy fognak minket fogadni, olyanok, mint amilyennek elképzeltem őket?!
Már csak 2 nap Angliába!!!